A gyermek sajátos nyelve a játék, életkori sajátossága, hogy fogalmi gondolkodása még nem a verbalitáshoz (beszédhez) kötött, hanem a cselekvéshez. Mivel a gyermek cselekvésben ismétli a történteket, hogy feszültségeitől megszabaduljon, vágyait, félelmeit kivetíti a külvilágra, így a játék terápiás keretek között lehetőséget ad arra, hogy a feszültséget, konfliktust a kijátszáson kívül a gyermek a játékhelyzetben képes legyen feldolgozni. Ebben a folyamatban segítünk aktív játékterápiás eszközökkel.

Nagyon széles eszköztár áll rendelkezésünkre, melynek során mi, segítők is aktív szereplők vagyunk: a hétköznapokba használt Játékoktól (óvoda, iskola, család, kórház, közlekedés..), a dramatikus, mozgásra épülő és jelképes Báb-terápiás módszertől (egyéni) és Pszichodrámán (csoportos) át, egy minden korosztályban alkalmazható konstruktív „világépítő” Világ-játék terápiás módszeren  keresztül egészen a gyermeki alkotó tevékenység (rajzolás, festés, gyurmázás..) eszközeikig.

A játék, mint önkifejezés egy lehetőség ad a gyermeknek az élményfeldolgozásra, a megoldás keresésére, és ebben segítjük őt ezekkel a terápiás módszerekkel. Ebben a folyamatban nagyon fontos a szülőkkel való együtt gondolkodás, együttes munka, hisz ők a legkompetensebbek gyermekük megértésében, a segítő folyamat kezelésében.

Ez a csoportos játékterápiás jellegű  módszer óvodások és iskolások számára egyaránt alkalmazható.  A csoport általában 6 fős, korosztályban közel álló gyerekekkel 12 alkalmon át.

A módszer lényege, hogy a gyerekek az általuk kitalált szereplőt és történetet dramatikus eszközökkel megelevenítsék, lejátsszák a többiekkel együtt. Ebben a két pszichodráma vezető is szerepet kap és a játék aktív résztvevője.

A pszichodráma tehát nem mások (írók, forgatókönyvírók) megírt történeteinek lejátszása, hanem a gyermek az írója és főszereplője is saját történetének.

A módszer hatásmechanizmusát a gyerekek belső lelki tartalmainak, élményeinek és konfliktusainak rajzban, játékban, mesében, szerepben való megjelenítésen keresztül fejti ki. A közös játék, a megelevenített szerepek lehetőséget teremtenek a belső lelki tartalmak szimbolikus úton való kifejezésére, feldolgozására, ezáltal a fejlődésre, a megoldásra.

A játék az élménylejátszáson, feldolgozáson kívül a képzeletet, kreativitást és a szociális érzékenységet, alkalmazkodást, és örömteli együttes élményt gazdagítja.

Így segíti a beilleszkedést, a szabályok, mások elfogadását, az egymásra figyelést, és önmagunk egyre pozitívabb megélését, értékelését, hogy bátrabbak legyünk kapcsolatainkban és képességeink kibontakoztatásában.

A lejátszást nem kész jelmezek, hanem színes anyagok segítik, így a képzelet, kreativitás a gyermek „kezében, szemében” van.

Ajánljuk, azoknak, akik:

• bátortalanok, nehezen nyílnak meg a csoportban
• nehezen válnak le szüleiről
• indulatossá válnak csoportos helyzetekben
• szabályokat nehezen fogadják el
• folyamatos figyelmet igényelnek
• kevés az önbizalmuk
• inkább felnőttekkel játszanak….

A szülőkkel a csoportfolyamat elején, és félidőben (kb. 6. alkalom után) és a végén külön is konzultálunk.

Komplex logopédiai vizsgálat

Legfiatalabb óvodás korosztályhoz tartozó gyermekek beszédindító terápiája

Nagycsoportos gyerekek részére részképesség fejlesztés, iskola-előkészítés egyénileg vagy csoportos formában

Beszédészlelés– és megértés vizsgálat és fejlesztés

Kisiskolások számára olvasás, írás,  szövegértés fejlesztése

Óvodás és kisiskolás korú gyermekek artikulációs zavar terápiája

Óvodás és kisiskolás korú gyermekek részképesség-fejlesztése, komplex beszéd- és nyelvi fejlesztés

Beszédtechnika foglalkozás 12 éves kortól

Szülőkonzultáció, tanácsadás

A gyerekekkel történő diagnosztikus fázist követően vagy a terápiás fejlesztések lezárása után, szülő kérésére írásos véleményt adunk ki az utolsó alkalmat követő egy hónapon belül.

A gyerekkel való első találkozástól az utolsóig lehetőség ad számunkra a gyermek személyiségének és képességének megfigyelésére és felmérésére.
A viselkedés megfigyelése, és játékdiagnosztikai és terápiás eszközök (lásd: játékterápia) mellett személyiségtesztek és képességfelmérő tesztek állnak rendelkezésünkre, melyek segítenek a pontos személyiség és képességstruktúra felmérésében és a további beavatkozás, fejlesztés megtervezésébe. Ez a” felmérés” az első 3-4 alkalom, ezt követi a terápiás beavatkozás, fejlesztés.
Az alkalmazott eszközök játék-diagnosztikai, rajz –diagnosztikai és teszt alapú (kérdések, feladatok pl. intelligencia teszt) vagy kérdőívek lehetnek, attól függően, milyen probléma áll fenn és milyen korú a gyerek.

Pedagógiai-pszichológiai vizsgálat  nagycsoportos korú gyermekek készségeinek és képességeinek megismerésére és felmérésére. A vizsgálat nem a standard Pedagógiai Szakszolgálatokban használt Iskolaérettségi Teszttel történik, de azzal egyenértékű. A vizsgálat tájékozódó jellegű, hivatalos iskolaérettségi vizsgálatnak nem minősül. A felmérés csoportos és egyéni vizsgálatot, valamint szülőkkel történő explorációs beszélgetést tartalmazza.

Az autogén tréning (AT) egy gyerekek és felnőttek számára is ajánlott relaxációs technika, mely megtanít bennünket a testi-lelki nyugalom elérésére. Rendszeres végzésével mentesülhetünk a napi stressztől, rugalmasabbá tehetjük problémamegoldásunkat és alkalmazkodásunkat, hatékonyabban szabályozhatjuk érzelmi-indulati életünket, katalizálhatjuk öngyógyító mechanizmusainkat, javulhat alvásunk, elmélyíthetjük tudásunkat, fejleszthetjük önismeretünket.

A módszer egymásra épülő gyakorlatok segítségével 10-15 alkalom alatt sajátítható el, egyéni vagy csoportos formában. A gyakorlatok során megismerjük testünk jelzéseit, képessé válunk testünk szabályozására, izmaink ellazítása révén egy oldottabb testi és lelki állapotot hozunk létre. Relaxált állapotban esetenként szimbólumok segítségével mélyítjük az élményt, az önmagunkról szerzett tudást. Minden találkozáson gyakorolunk, és megbeszéljük élményeinket. A módszer beépüléséhez napi szintű, 10-15 perces otthoni gyakorlás is szükséges, de az önmagunkra szánt idő garantáltan megtérül.

A relaxációs gyakorlatok tehát lehetőséget adnak arra, hogy önmagunkra, testi folyamatainkra, belső világunkra figyeljünk, miközben megoldást találhatunk a bennünket foglalkoztató kérdésekre, dilemmákra. A gyakorlás után pihentnek, frissnek, lazának, tettre késznek, optimistának érezhetjük magunkat, hiszen találkoztunk belső erőforrásainkkal, megtapasztaltuk magunkban a változtatás képességét. 

A gyerekek pszichés megsegítése elképzelhetetlen a szülők bevonása nélkül, nagyon fontos az együttes gondolkodás, az adott probléma közös feltérképezése, a megoldások együttes keresése. Nagyon fontos számunkra a szülők szülőszerepében való megerősítése, pozitívabb megélése, hisz ők a legkompetensebb személyek gyermekük támogatásában.

Erre a gyermekkel való foglalkozások előtt és a segítő folyamat menetében kerül sor.

A családi konzultáció nem az egyénre, hanem a családra, mint kontextusra fókuszál, amelyben a gyermek tünetei megjelennek. A módszer alapja, hogy a gyermek viselkedésének, tüneteinek megértéséhez meg kell ismernünk azt a környezetet, ahol a mindennapjait tölti. Ezzel segíti elő a gyermek számára azokat a változásokat, amelyek elérése fejlődése szempontjából elengedhetetlen. A viselkedéses és egyéb tünetek feltárásához, illetve megváltoztatásához a családi szerepek, kapcsolati dinamika, szokások és viselkedési minták megértésén és a család, illetve ezen keresztül a gyermek fejlődéséhez szükséges új családi egyensúly kialakításán keresztül vezet az út.
A családi konzultáció éppen ezért csak úgy tud megvalósulni, ha az összes érintett részt vesz a folyamatban, jelen van a családi konzultáción. Az egy háztartásban élő személyeknek feltétlenül ott kell lenniük az üléseken, és előfordulhat, hogy egy-egy távolabbi rokon jelenléte is szükségessé válik, ha a nehézség azt megkívánja.
A közös cél, hogy a család támogatásával, a gyermek sokszor tünetekben jelentkező elakadásai megoldódjanak és ennek hosszú távú fenntartásában a családi rendszer megtartó erővé váljon. Éppen ezért a családi konzultáció középpontjában a változás áll.
A családi konzultációra egy/három hetente kerül sor. időtartama 60-90 perc. Az ülések gyakorisága, illetve időtartama a hozott nehézségtől, illetve az alkalmazott módszertől függ és egyéni vagy páros vezetéssel valósul meg.

Elsősorban a pályaválasztás, pályakezdés előtt álló serdülőknek, fiataloknak szól.

A tanácsadási folyamat alapvető célja, hogy segítse a klienst abban, hogy tudatosítsa értékeit, eredményeit, pozitív képességeit; ehhez kapcsoljon reális képzési vagy elhelyezkedési irányokat, képes legyen önállóan mérlegelni, döntést hozni.

A tanácsadás egyéni formában történik körülbelül hat – nyolc alkalommal. (Egy alkalom 50 perc.) Célzott beszélgetések, kérdőíves eljárások, valamint tesztek segítségével dolgozunk. A folyamatban a szülők együttműködése is fontos.

Interaktív előadások

Vannak helyzetek, problémák, melyek minden család életében előfordulnak, és kisebb nagyobb nehézséget, feszültséget okozhatnak, és erre jó, ha együtt, több szülő élményeit, gondolatait meg tudja osztani egymással.

Sokszor biztonságot ad szülőként, ha azt érezzük, nem vagyok egyedül, más is ilyen nehézséggel küzd, van kiút, megoldása, feloldása a nehéz helyzeteknek.

Erre a közös beszélgetésre különböző témákat javaslunk, mely keretezné a problémákat, de szívesen fogadjuk a szülők által kért témákat is.

A szülőfóromot  a témától függően pszichológus és/vagy gyógypedagógus vezeti.

Javasolt témák:

• Testvérszületés, testvérsor nehézségei
• Hiszti
• Szobatisztaság
• Engedjem gépezni?
• Fantázia vagy hazugság?
• Engedjek vagy büntessek?
• Közeledik az iskola! Menjen vagy maradjon?
• Iskolafóbia, félelmek az iskolában
• Segítség, kamaszodik a gyerek!?
• „Már megint fáj!” Testi tünetek gyerekkorban
• „Nem rajzol a gyerek!”
• „Nem beszél a gyerek!”
• Szókincsbővítés – ötletek otthonra
• A mozgás – mozgásfejlesztés otthon
• Mese kontra TV

A gyermek intézménybe kerülését követően szinte több időt tölt óvodában, iskolában, mint a családi környezetében. Ezért nagyon fontos a pedagógusokkal való együttes segítő munka is. A pedagógus szakma is a magányos szakmákhoz tarozik, hisz a pedagógusnak egyedül kell megoldania egy csoport, egy gyerek aktuális problémáját azon a délelőttön, órán. Sokszor ebben segít a tapasztalat, a rutin, az érzékenység, a szakmaiság, de ez nagyon fárasztó munka. Vannak helyzetek, amikbe érzelmileg nehéz nem belevonódni, külső segítő maradni. Vannak problémák, melyek érzékenyítenek vagy érzékenyebben érintenek meg, és ilyenkor nehéz értékelni, dönteni. Vannak pedig olyan problémák, melyek túlmutatnak a nevelés-oktatás folyamatán, és nehéz kompetensnek lenni. Ezekben a helyzetekben nagy önreflexió és önismeret kell, hogy merjen kérdezni, segítségért fordulni. Ebben ma már úgy tapasztalom, jól működik az intézményi óvoda és iskolapszichológusi hálózat, de sokszor a leterheltség, időbeosztás és az intézményen belüli szerepek megnehezíthetik az együttműködést.

Ezért egyéni esetmegbeszélések, konzultációk vagy kiscsoportos interaktív előadások (felajánlott vagy kért téma) során próbálunk együtt megoldást találni a nevelés, oktatás során felvetődő problémákra.

Felajánlott témák:

• Büntetés-jutalmazás
• Agresszió
• Elhanyagolás a családban
• Gyerekjátszmák
• Figyelemzavar
• Tanulási nehézség? BTM vagy SNI?

A konzultációk, esetmegbeszélések egyéni vagy több alkalmas csoportos formában zajlanak.

A pszichológusi tevékenység is a magányos szakmák közé tartozik olyan értelemben, miszerint egyedül kell megoldanunk egy nehéz problémát, esetet, a gyermek, a szülő felénk irányuló segítségkérését, nehézségét, amiben bár segítenek nekünk a tanult módszerek, ismeretek, a tapasztalat, a rutin, a személyiségünk, mégis nélkülözhetetlen az együtt gondolkodás, a team munka, az esetek közös megbeszélése. Munkahelyünkön,(én is Pedagógiai Szakszolgálatban dolgozom 26 éve) sokszor nehéz minden egyes adódó kérdéseinkre választ kapnunk, leülnünk egy eset kapcsán, bár én szerencsés vagyok, mert hetente módunk van nehéz eseteinket kollégákkal megbeszélni.  Több óvodában, iskolában, Szakszolgálatban sajnos nincs esetmegbeszélő team, megnehezítve ezzel a kollégák munkáját.

Ehhez nyújt segítséget az esetmegbeszélés a Gyerekszemben, mely igény szerint lehet módszer specifikus, például Játék-terápiás módszeren keresztül (Báb-terápia, Világjáték-terápia, Pszichodráma, Rajz-terápia) vagy tünet-, probléma centrikus.

Az esetmegbeszélés egyéni vagy több alkalmas csoportos formában zajlanak.

Miért nézzük a mozgás fejlettségét, rendezettségét?

A kisgyermek, de még az iskolás gyermek mozgáskoordinációja is sok információt hordoz. A mozgás összefügg a beszédfejlődéssel, a testtudattal, a téri, majd a későbbiekben a síkbeli viszonyok kialakulásával. A jól koordinált mozgás feltétele a kéz megfelelő működésének (finommotoros tevékenységnek) is. Napjainkban sajnos egyre kevesebb szerepet kapnak azok a mozgásformák, amik régen természetesek voltak (mászás, gurulás, fáramászás, ugróiskola…), ezeket pótolják a különféle mozgásterápiák. A figyelem, az önuralom kialakulásában is meghatározó a mozgás, a mozgásos játékok.

Miért fontos az ügyes kézmozgás?

Minden manipulációnak, alkotásnak feltétele a kéz ujjainak gördülékeny, ritmusos mozgása. A kisgyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy hüvelykujjával megérintse sorban a többi ujjat, tudjon finoman két-illetve három ujjal megfogni kisebb tárgyakat is. A későbbiekben az írás elsajátításához nagyon fontosak ezek a mozgásformák, hiszen az íróeszközt is 3 ujjas ceruzafogással tartjuk. A görcsös, merev ceruzafogás megnehezíti az írásmozgást, az íráskép erős nyomatékú, apró betűs lesz, ilyen esetben a gyerek keze megfájdul, elveszíti motivációját, nem szeret majd írni.  A kézmozgás, finommozgás játékosan fejleszthető. Ezt célozzák meg grafomotoros csoportjaink, melyekre olyan óvodás gyerekeket várunk, akik nem szeretnek rajzolni, alkotni, ügyetlenebb a kézmozgásuk, nincs önbizalmuk az alkotás terén.

Mozgásfejlesztés  “Pek-torna” módszerrel  

A “Pek-torna” mozgásfejlesztő módszer a beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal, mozgáskoordinációs nehézségekkel, valamint tartásproblémákkal küzdő 3-10 éves gyermekek részére javasolt.

A gyermekek mozgása, annak érettsége, vagy éretlensége, a gyengébb egyensúly, a nem megfelelő testtartás és izomtónus nagymértékben összefüggenek a finomabb mozgásokkal-beszéd, a kéz mozgásaival, illetve befolyásolják a kognitív funkciókat is (pl. figyelem, tériben való tájékozódás, érzékelés, észlelés, sorrendiség…) Ezek a képességek a tanuláshoz szükségesek, így az iskolai karriert jelentősen befolyásolják. E motoros képességek fejleszthetőek, rá lehet segíteni az idegrendszer, az egyensúlyi rendszer érésére. Várok óvodás, kisiskolás korú gyermekeket, akiknek megsegítésre van szüksége a nagy-és finommozgás területén.

A foglalkozások általában páros helyzetben történnek.

A csoport célja azon részképességek fejlesztése, melyek játékos formában előkészítik, megalapozzák az iskolai alaptantárgyakat (írás, olvasás, számolás).  Nem olvasni, írni, számolni tanulunk, hanem az alapokat rakjuk le. Néhány részképesség: figyelem (látási és hallási), térben, síkban való tájékozódás, testkép, jobb-bal oldalak megkülönböztetése, beszédészlelés-és megértés, ritmus, sorrendiség, időben történő tájékozódás, emlékezet (látott és hallott dolgok), rajzkészség, finomkoordináció, számfogalom, stb. .A foglalkozások oldott, biztonságos, támogató légkörben zajlanak, a részképességek fejlesztésén túl az egész személyiséget támogatják, formálják.

A fejlesztéseket komplex vizsgálat előzi meg.

A beszédtechnika foglalkozások 12 éves kortól azok számára hasznosak, akik szeretnék elsajátítani a szép, kifejező beszédet. A foglalkozások alkalmával megtanuljuk a helyes légzést, pontos artikulációt, a testbeszéd alapjait, illetve elősegítjük az önbizalmat.

Ajánlott azoknak, akik:

-olyan felvételi előtt állnak, ahol fontos a szép beszéd

-félnek nagyobb társaság előtt megnyilvánulni

-érthetőbbé, befogadhatóbbá szeretné tenni mondanivalójukat.

Beszédészlelésen a hallott beszéd pontos dekódolását értjük, vagyis mennyire pontosan halljuk az elhangzott szavakat, mondatokat. A jó beszédészlelés fontos az olvasás, későbbiekben a helyesírás alakulásában.  Éles füllel halljuk meg helyesen, hogy hosszú, vagy rövid egy hang, hol ér véget egy szó, vagy szótag. Vannak olyan gyerekek, akiknél ez nem nyilvánvaló, nem a hallásukkal van gond, hanem a beszédhangok észlelése pontatlan. Vannak olyan gyerekek, akik nem figyelnek az olvasott mesére, sokszor visszakérdeznek, nem értik meg pontosan a kéréseinket, ilyenkor a beszéd tartalmának megértése nehezített, ez beszédmegértési elmaradás, vagy zavar. A vizsgálatot követően, ha szükséges fejlesztési javaslatot adunk a szülőknek. Mindkét esetben 5-10 perces rendszeres otthoni foglalkozással látványos fejlődés érhető el.

A probléma feltárásában, az otthoni fejlesztés elindításában, rendszeres ellenőrzésben segítséget tudunk adni szülőkonzultáció keretében.

Az olvasás fejlesztése

A gyerekek általában az első osztály végére tanulnak meg olvasni, de igen nagy eltérés lehet egy osztályon belül is. Ez nem azt jelenti, ezek a gyerekek gyengébb képességűek. Általában arról van szó, hogy az olvasás elsajátításához szükséges részképességek még nem elég érettek, nem harmonikus a képességszerkezet. Van olyan gyerek, akinek csak több időre van szüksége, van, akinek a részképességek fejlesztésére, esetleg egyéb módszerek szükségesek az olvasás „beindításához”. Olyan esetek is vannak, amikor ténylegesen olvasási zavarról van szó, ilyenkor intenzív fejlesztéssel javítható az olvasás technikája. Érdemes feltérképezni, miről is van szó pontosan, mert hatékony beavatkozás csak így lehetséges.

Home tréning

A kifejezés otthoni gyakorlást, fejlesztést jelent. Azért vagyunk híve ennek a fejlesztési formának, mert naponta kell végezni a feladatokat, viszont maximum 10 percig. Sok esetben a fejlesztő foglalkozások kiegészítéseként alkalmazzuk, nagyon hatékony a rendszeresség miatt. A részképességek vizsgálata után célzottan adjuk a feladatokat, gyakorlást, rendszeres kontroll és konzultációk mellett.

A számolás fejlesztése

Napjainkban a felgyorsult követelményeknek sok gyerek nem tud megfelelni, több időre, kevéssé elvont tanulásra lenne szüksége. A számolás, tízes átlépés, szorzótábla megtanulása sokszor nehézséget jelent számukra. A számolási készségek fejlesztése gyakran hosszú időt vesz igénybe, lassan látszik az eredmény, de ebben is tudunk tanácsot adni, játékokat ajánlani, fejlesztést biztosítani, főként alsós gyerekek számára.

A figyelem fejlesztése

A figyelem fejlesztése általában nem önmagában történik, mindig valamihez kötött. Például mozgásos tevékenységeken, játékokon keresztül, vagy vizuális, illetve auditív csatornákon erősítjük ezt a legalapvetőbb részképességet. A figyelmi problémáknak széles skálája van, fontos megkülönböztetni az igazi figyelemzavart az esetleges éretlenségtől, ez gyakran csak folyamatos kontrollal, a fejlődés nyomonkövetésével lehetséges. A tipikus figyelem-ill. aktivitás zavarával küzdő gyerekeknek is több alternatíva létezik már a megsegítésre, ebben is tanácsot tudunk adni, szükség szerint megfelelő szakemberhez továbbküldeni.

A fejlesztéseket komplex vizsgálat előzi meg.

A NILD Terápia a különböző tanulási/kognitív képességeket fejlesztő terápia, 5 éves kortól. Óvodás, iskolás és felnőtt szinten is alkalmazható, felső korhatár nincs.

Neve a National Istitute for Learning Development kezdőbetűiről kapta. 1975 óta 27 országban alkalmazzák és a kutatási eredményeket folyamatosan beépítik. A NILD neuropszichológiai háttere az az elmélet és tapasztalat, hogy az emberi agy nyitott a változtatásra, fejlesztésre egész életünk folyamán.

A módszer fejleszti az olvasási és anyanyelvi készséget, a szövegértést, a matematikai készséget. Segítséget nyújt az információ befogadásában, feldolgozásában és különböző stratégiákat ad a problémák megoldására.

Rendelőnkben a nyelvi alapok ( alsó, felső tagozat) és a matematikai alapok (alsó tagozat) fejlesztésére van lehetőség.

A módszer lényege, hogy tapasztalati úton történik a tanulás, így haladunk az elvont szint felé, továbbá az információk feldolgozásához stratégiát is elsajátítanak a gyerekek.

A fejlesztés egyéni vagy csoportos formában történik.

Speciális kézügyesség fejlesztése óvodások, és írásfejlesztés iskolások részére Tükörtábla –módszerrel. A kéz mozgásainak ügyesítése által könnyebbé, olvashatóbbá válik az írás, ellazul a kéz, segíti a szem-kéz koordinációt, javul a figyelemkoncentráció is. Óvodás korban a dominancia, kezesség kialakulásának megerősítését is segítheti. Iskoláskorú gyerekeknél újratanítja a betűket, a mozgás, beszéd, a látott kép összekapcsolódik, stabil emléknyomot hagyva, javítja az írásképet dysgráfia (írászavar) terápiájában is alkalmazható.

A vizsgálatot követően az egyéni terápiás alkalom heti egyszeri rendszerességgel megbeszélés szerinti időpontokban történik.