Olvasnivaló

Mi a tükörtábla-terápia? 

A tükörtábla-terápia a diszlexiás-diszgráfiás tünetegyüttes terápiájában felhasználható új grafomotoros módszer. Saját vizsgáló-eljárással rendelkezik. A vizsgálat és a terápia eszköze is a tükörtábla, mely nem anyagáról, hanem funkciójáról kapta a nevét. A tükörtábla legfontosabb feladata a két kéz írásmozgásának tükrözése, tükröztetése. Olyan grafomotoros, vizuomotoros készségfejlesztést tesz lehetővé, melyben központi szerepet kap az írás, a folyóírás, mégsem kapcsolódik hozzá a hagyományos írásgyakorlásnál oly gyakran jelentkező ellenérzés. Éppen ellenkezőleg, mivel a gyerekek játékos módon élnek át sikereket, az íráskedvük javul.

Kiknek ajánlott a tükörtábla-terápia?

A tükörtábla-terápia a lateralizációs fejlődés elmaradása esetén alkalmazható grafomotoros, fejlesztőpedagógiai módszer. Tág életkori határok között, gyermekek és felnőttek körében is alkalmazható. Különösen ajánlott 8 éves kor felett, a diszgráfiás tünethangsúlyú diszlexiás iskolások reedukációja során. Indokolt a rossz vizuomotoros koordináció, a keresztezett szem/kéz dominancia, valamint olyan olvasászavar esetén, amikor különösen a vizuális (optikai) percepció működési elégtelensége okozza a betűtévesztéseket és az értelemzavaró szótorzításokat. Egyes elemei már beépíthetők az iskolakezdés előtt álló, 6 éves óvodások diszlexia- prevenciós foglalkozásaiba, valamint – mivel felső korhatára nincs – az írás- és olvasászavarral küzdő fiatalok, felnőttek számára is nyújthat bármely életkorban korrekciós lehetőséget. A FIGYELEMZAVARRAL küzdő gyermekeket is jól leköti és stabilizálja, megnyugtatja a kétkezes tevékenység egyszerűsége és biztonságnövelő jellege.

Milyen eredményeket várhatunk a tükörtábla-terápiától?

Hosszú évek óta alkalmazom ezt a módszert fejlesztőpedagógusként az Érd Megyei Jogú Város Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretein belül. A legjobb eredményeket azokban az esetekben tapasztalom, ahol egyéb terápiában is részesül a gyermek. Az óvodásoknál grafomotoros, az iskolásoknál helyesírásfejlesztéssel kombinálom a tükörtábla- terápiát. Középiskolásoknál 3-4 hónapos terápia is elég. Az alaki diszgráfiás tünetek hamar javulnak, a korábban csak csúnyán író gyermek képes lesz szépen is írni, de a tünetek tartós megszüntetéséhez a rossz beidegződések leépítéséhez otthoni, hagyományos írás-gyakorlás is szükséges, különösen a nagyoknál.

Mitől újszerű a tükörtábla-terápia?

Fejlődéspszichológiai és neuropszichológiai megközelítésével ötvözi az agykutatás legmodernebb ismereteit és a könnyed játékosságot, a legtermészetesebb gyermeki sajátosságot. 8 éves kortól felnőttkorig, mind az alaki, mind a tartalmi diszgráfiás tünetek kezelésében játékosan alkalmazható. (A prevencióban már 6 éves kortól.) Kétkezes szinkronmozgáson alapuló motoros terápia. Intermodális kapcsolatokat erősít a vizuális, az auditív és a mozgásos csatornák között. A tükörtábla elválasztja egymástól a két szemet, miközben azok a kezek szinkronmozdulatait követik. Ezáltal két lényeges agyi folyamatot segít elő: egyrészt differenciálja a domináns kéz mozdulatait a másik kéz tükörmozdulataitól, másrészt megerősíti, azonos oldalra rendezi a vezető szem-domináns kéz kapcsolatot.

Mitől korszerű a tükörtábla-terápia?

Neuropedagógiai szemléletű: a diszgráfia vizsgálata és terápiája során napjaink kognitív idegtudományi eredményeinek a fejlesztőpedagógiai gyakorlatba történő beépítésére törekszik. Fejlődés-neuropszichológiai szemléletű: a tanulási zavarok kezelésében alkalmazott neurokognitív ismeretek nem statikus értelmezésére törekszik. A gyermeki agy és a szociális, értelmi és érzelmi fejlődést egyaránt biztosító környezet dinamikus kölcsönhatását tekinti elsődlegesnek.

Mi a tükörtábla-terápia indikációja, azaz mely tünetek jelentkezése esetén kezdjük el a terápiát?

– Óvodás korban: megkésett beszédfejlődés, makacs artikulációs problémák, óvodai beilleszkedési gondok, mozgás-ügyetlenség, elhúzódó kezesség-választás, „kétkezesség”, a rajzolás hárítása.

– Iskolakezdéskor: súlyos tanulási problémák a nyelv és a számolás terén, mintha a gyermek értelmi képességei lennének deficitesek, írástanulást akadályozó grafomotoros elmaradás, fejletlen ceruzafogás, betűk sorrendjének felcserélése, fent/lent iránytévesztés (6/9, p/d-típusú tévesztések).

– Kisiskolás korban: erős nyomatékú íráskép, csak tudatos figyelemmel, fáradságosan kompenzálható írás/olvasás-problémák, számolási nehézség, bal/jobb-tévesztés és iránydifferenciálási bizonytalanság (12/21, b/d-típusú tévesztések), tükörírás, keresztdominancia.

– Nagyobbaknál: írással szembeni averzió, extrém ferdén tartott papír, automatizálatlan írásvezetés, írás közben a tartalomra és a formai kivitelezésre nem tud egyszerre figyelni, önbizalomhiány, túlzott lassúság, helyesírási és számolási problémák.